Részletek
Kölcsey Ferenc 1823-ban írta meg hazafias költészetének legnagyobb remekművét „Hymnus, a’ Magyar nép Zivataros századaiból” címmel. A keretes szerkezetű, romantikus jegyeket magán viselő költemény megzenésítésére a Nemzeti Színház 1844-ben írt ki nyílt pályázatot, melyen Erkel Ferenc – a Színház karmestere – győzedelmeskedett. Az „Itt az írás, forgassátok/Érett ésszel, józanon” jeligéjű pályázati anyag sikerének kulcsa az volt, hogy szépen ötvözte a himnuszi magasztosságot és a dallamegyszerűséget, és integrálta a magyar és az európai zenei hagyományokat.
Előlap: Az emlékérmék előoldalán a nemzeti fohászt szerző Kölcsey Ferenc félalakos ábrázolása jelenik meg, melyet Franz Eybl litográfiája és Anton Einsle olajfestménye ihletett. A portré hátterében a Himnusz kéziratának töredékesen megjelenő, plasztikusan ábrázolt első versszaka olvasható, amelyet Kölcsey kézjegye zár. Az emlékpénzérmék előlapján helyezkednek el az érmék kötelező alaki kellékei: felső félköriratban a MAGYARORSZÁG felirat és a 3000 Ft értékjelzés, alatta középen a 2019 verési évszám, valamint az ábrázolásba rejtve a BP. verdejel.
Hátlap: Az emlékérmék hátlapján a Himnuszt megzenésítő Erkel Ferenc félalakos ábrázolása látható, amelyet a Pataki József által készített Erkel portré és a Canzi Ágoston Erkelt megjelenítő kőnyomata ihletett. A portré hátterében balra Erkel Ferenc névaláírása, jobbra a Himnusz szöveggel ellátott kottájának részlete látható. Az emlékérme szélén, balra csúsztatott félköriratban az „A HIMNUSZ MEGZENÉSÍTÉSE · 1844” felirat utal a zenemű születésére, az emlékpénzérme kibocsátásának apropójára. A portré ábrázolásába illesztve jelenik meg az emlékpénzt tervező Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye.
