Részletek
A dél-dunántúli Baranya vármegye különleges természeti adottságairól, klímájáról és történelmi városairól nevezetes. A vármegyében, a Villányi-hegységben található hazánk legdélibb és egyik legismertebb borvidéke, melynek sikeréhez nagyban hozzájárul a szubmediterrán éghajlat. A vármegyében található történelmi városokban (Pécs, Mohács, Szigetvár, Siklós) országos jelentőségű események zajlottak. Baranya vármegye székhelye Pécs, Magyarország egyik legrégebbi városa, jelenleg ötödik legnagyobb települése. A várost a II. század elején a rómaiak alapították, Sopianae néven. Az ókori város temetőjében a Kr. u. IV. században sírkamrákat, fölöttük kápolnákat építettek a római elődök. A pécsi ókeresztény sírkamrák 2000-ben kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára, hazánkban az egyetlen olyan területként, amely kifejezetten régészeti-művészettörténeti értékei miatt részesült a rangos elismerésben. Szent István király 1009-ben püspökséget hozott létre Pécsett. A bazilika négy főtoronnyal ellátott épülete a Pécsi Egyházmegye jelképe. Hazánk első egyetemét is Pécsett alapították I. Nagy Lajos király idején. A 150 éves török hódoltságot idézi Gázi Kászim pasa dzsámija a város főterén. A város 1780-ban szabad királyi városi rangot kapott, ami erőteljes polgárosodást, gazdasági fejlődést tett lehetővé. Az iparosodás a 19. században jelentősen felgyorsult, aminek egyik jelképe a ma is világhírű Zsolnay-kerámia. A város 2010-ben Európa kulturális fővárosa lett.
Előlap: Az emlékérme előlapján a város egyik legjelentősebb épülete, a török időket idéző Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom (Dzsámi) látható. Tőle jobbra az előtérben a város híres porcelángyár tulajdonosának, Zsolnay Vilmosnak az emlékére állított Zsolnay-kút egyik vízköpő figurája jelenik meg. A kútból kiszökő víz felidézi a Mecsekről lefutó vízfolyásokat, amelyek a 19. század második feléig a város iparának fejlődését szolgálták. A kút oldalán finom ráutalással megjelenik Pécs címere. Az érme bal oldalán a 18. században a pestis járványok utáni összefogást jelképező Szentháromság-szobor, háttérben a Misina-tetőn álló TV-torony látható, ami 197 méteres magasságával Magyarország legmagasabb épülete. Fent középen a körív mentén olvasható a „MAGYARORSZÁG” felirat. Az előlap bal szélén a 2024-es verési évszám és a „BP.” verdejel helyezkedik el. A Zsolnay-kút alatt, balra, köríven olvasható a „3000” illetve "FORINT” értékjelzés, felette a „PÉCS” felirat.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján háttérben a Mecsek látképe tárul elénk távolban a pécsi TV-toronnyal. Bal oldalon a vármegye térképszerű ábrázolása látható, melyben egymás alatti két sorban a „BARANYA” és a „VÁRMEGYE” felirat olvasható. Védett növényeink közé tartozik a bánáti bazsarózsa, amely hazánkban egyedül Baranya vármegyében fordul elő. A növény ábrázolása a hátlapon jobbra lent jelenik meg, melyhez a hátlap bal szélén, köriratban futó „BÁNÁTI BAZSARÓZSA” felirat kapcsolódik. Jobbra fent a vármegye címerében is szereplő szőlő motívum utal a Pécsi és a Villány-Siklósi borvidékekre. Az emlékérmét tervező Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye a bánáti bazsarózsa ábrázolása mellett található.
