2023. évi Petőfi Sándor és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ezüst emlékérme, PP
névérték:
30 000 Ft
minőség:
PP
kibocsátás:
2023.04.11
anyag:
Ag/Ezüst
finomság:
.925
kibocsátott darabszám:
6 000 db
átmérő:
52,5 mm
súly:
77,76 g
perem:
recés
tervező:
Horváth Andrea és Kovács Zoltán
A termék elérhetőségét a webshopban tudja megtekinteni. IRÁNY A WEBSHOP
Részletek
Petőfi Sándor a magyar irodalom és kultúra egyik legikonikusabb alakja. Olyan megkerülhetetlen viszonyítási pont, akihez minden nemzedék kapcsolódik a 19. század közepétől napjainkig. Petrovics Sándor néven született 1823-ban Kiskőrösön. Életében többféle szerepben, hivatásban is kipróbálta magát, így volt vándorszínész, katona és lapszerkesztő. Ezek mellett Magyarországon először próbált írói tevékenységéből megélni. Egyénisége, élete, munkássága, a szabadság mellett elkötelezett politikai állásfoglalása olyan etalon, amely írói, képzőművészi és zeneszerzői nemzedékek folytonos inspirációs forrása. Műveit máig generációk tanulják a közoktatásban, alakja a magyar kulturális identitás megkerülhetetlen eleme. Egyik legikonikusabb műve, a Nemzeti dal, melyet 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írt. A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására megváltozott: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort (Rajta magyar, hí a haza!) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”. Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a sort. Petőfi a verset eredetileg a pesti ifjúság által március 19-ére tervezett népgyűlésre szánta. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. Így először március 15-én olvasta fel a verset Pesten, a Pilvax kávéházban. A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában.
Előlap: Az emlékérme előoldalán központi motívumként a Landerer és Heckenast nyomda nyomdagépe látható, amelyen a 12 pont mellett a Nemzeti dalt is sokszorosították. Az éremképből a peremet megszakítva fut ki a nyomdagép lapja, amelyen a kinyomtatott Nemzeti dal első két versszaka olvasható. A nyomdagép ábrázolásába rejtette a tervező az 1848-as évszámot. Az előoldalon találhatóak az emlékérmék kötelező elemei: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a "30000"FORINT értékjelzés, a „BP.” verdejel és a „2023” verési évszám, valamint az előoldalt tervező Kovács Zoltán szobrászművész mesterjegye.
Hátlap: A hátoldalon Petőfi Sándor félalakos portréja jelenik meg, melyet Barabás Miklós 1846-os tusrajza ihletett. A költő ábrázolása mellett két egymás alatti sorban a PETŐFI SÁNDOR felirat, alatta költői hitvallása olvasható „A korláttalan természet / Vadvirága vagyok én” sorokkal (idézet Petőfi: A természet vadvirága c. költeményéből). A kompozíciót jobb oldalon a feliratokat övező vadvirág-koszorú teszi teljessé. A portrétól balra a költő születésére és halálára utaló 1823 – 1849 évszámok szerepelnek félköriratként. A hátoldalt tervező Horváth Andrea iparművész mesterjegye Petőfi ruházatába rejtve jelenik meg.
Hibát talált, pontosabb adatot vagy érdekességet tud, esetleg saját fotója van az érméről? Küldje be, és segítsen az Érmepédia pontosításában!
Ehhez az adatlaphoz jelenleg már érkezett módosítási javaslat (0 db elbírálás alatt). Ettől függetlenül elküldheti a sajátját, amennyiben más vagy kiegészítő információval rendelkezik.
A beküldött tartalmakat a Magyar Pénzverő munkatársai ellenőrzik. Az elfogadott közreműködésekért pont jár, amely a közreműködői ranglistán is megjelenhet. A beküldéssel elfogadja az adatkezelési tájékoztatót.
A MAGYAR PÉNZVERŐ a magyar emlékérmék hivatalos forgalmazója, piacvezető érme- és éremgyártó, a forint fizetőeszköz érmék kizárólagos gyártója.