Részletek
A „Katonai Emlékpark Pákozd” nemzeti emlékhely az 1848–1849-es magyar szabadságharc kezdetének színtere. Az 1848. szeptember 29-én Pákozd térségében, a Habsburg császári-királyi haderő elleni, a magyar honvédek és nemzetőrök sikerével végződött csata helyszíne. A győzelem első sorban morális hatása miatt vált a magyar honvédelem jelképévé. A pákozdi csatát kiemelt fontosságúnak ítélték a kortársak és az eseményt követő fél évszázad történeti irodalmának jeles képviselői is, ugyanis az önvédelmi harc kezdetének tekintették. Az első emlékmű felállítását 1874-ben kezdeményezte egy lelkes csoport, de ezt csak 1890-ben avathatták fel. A ma is látható obeliszket 1951-ben állították fel. A ma Pákozdon található Katonai Emlékpark (KEMPP) nem csak az 1848. szeptember 29-i csata emlékét őrzi. A 2002-ben létrejött park legfőbb célja, hogy bemutassa az elmúlt bő másfél évszázad történelmének magyar katonai hősiességét. Ezáltal Pákozd a Magyar Honvédség központi emlékhelyévé vált. Doni kápolnája a második világháború magyar hősi halottai, míg a békefenntartók emlékműve az idegen földön békét fenntartó magyar katonák áldozatvállalása előtt tiszteleg.
Előlap: Az emlékérme előlapján az 1848. szeptember 29-én vívott pákozdi csata emlékére – Kiss Kovács Gyula szobrászművész által – 1951-ben alkotott obeliszk ábrázolása látható, háttérben a „Katonai Emlékpark Pákozd” nemzeti emlékhely környezetével és a Velencei-tóval. Az előlapon szerepelnek a kötelező érmeképi elemek: a MAGYARORSZÁG felirat, a 3000 FORINT értékjelzés, a 2023. verési évszám és a BP. verdejel.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján, a középmezőben a „Katonai Emlékpark Pákozd” nemzeti emlékhely felülnézeti ábrázolása látható, melyet külső gyűrű övez. A külső gyűrűben, köriratban, fent a „KATONAI EMLÉKPARK • PÁKOZD”, lent a „NEMZETI EMLÉKHELY” felirat olvasható, bal oldalon a nemzeti emlékhelyek emblémája, jobb oldalon Molnár Mercédesz Dorisz tervezőművész mesterjegye látható.
