Részletek
Erdős Pál a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa, aki 1913. március 26-án született Budapesten. Csodagyerekként 4 évesen már háromjegyű számokkal szorzott és önállóan felfedezte a negatív számokat. Matematikai szereplésének első terepe a Középiskolai Matematikai Lapok feladatmegoldó versenye volt. A Pázmány Péter Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem között ingázva folytatta tanulmányait, mindkét egyetem professzorainak (Fejér Lipót, Kürschák József, Kőnig Dénes) előadásait hallgatta. 1934-ben a zsidóüldözés elől emigrált, előbb Manchesterben kapott 4 éves posztdoktori állást, 1938-tól pedig a világhírű Princeton-i Institute for Advanced Study munkatársa lett. 1940 óta nem volt állandó lakhelye, életének utolsó 50-60 évét utazva töltötte. Angliában éppen úgy otthon érezte magát, mint az Egyesült Államokban, vagy hazájában, Budapesten. Négy kontinens nyolc akadémiájának tagja, mintegy 15 egyetemének díszdoktora volt. Egyetemek százain adott elő, matematikusok ezreinek munkásságát inspirálta. Egészen kivételes kutatói kvalitásait mutatja, hogy 1400 feletti publikációval és több, mint 24500 hivatkozással rendelkezik, valamint 500-nál több társszerzője volt, ami világcsúcs a matematikusok között. Már fi atal korában világhírre tett szert a Csebisev-tétel (amely szerint valamely pozitív egész szám és annak kétszerese között mindig van prímszám) meglepően egyszerű és elegáns bizonyításával. A kombinatorika kutatásának és alkalmazásának az egyik leginkább elismert egyénisége hazai és nemzetközi szinten is. 1983-ban, életének 70. évében, a számelmélet, kombinatorika, valószínűségszámítás, halmazelmélet és analízis terén elért számos eredményéért, valamint a világ matematikusaira személyesen kifejtett hatásáért matematikai Wolf-díjban részesült.
Előlap: központi motívumként a Csebisev-tételt (n és n duplája között mindig van prímszám, amennyiben n pozitív egész szám) leíró „n < p < 2n” képlet látható, amelyre a matematikus rövid és elegáns bizonyítást adott. A képlet hátterében egy prímspirál ábrázolása látható. Az előoldalon, külső körgyűrűben kerültek elhelyezésre az emlékérmék kötelező alaki kellékei: félköriratban fent a „MAGYARORSZÁG” felirat, lent a “7500”, illetve “3000” értékjelzés és a “FORINT” felirat, bal oldalon a “BP.” verdejel, jobb oldalon a „2023” verési évszám.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján a világhírű matematikus jellegzetes, félalakos portréja jelenik meg. Az ábrázolástól jobbra olvasható „WOLF-DÍJ" "1983” felirat, ami az emlékérme-sorozat tagjait összeköti, a neves matematikai díj odaítélésének évére utal. Alatta a matematikus neve, valamint az „1913-1996” születési és halálozási évszámok láthatók. A tervező Kovács Zoltán szobrászművész mesterjegye a portré mellett jobb oldalon került elhelyezésre.
