Részletek
1977-ben kezdődött a Magyar népmesék rajzfilmsorozat készítése a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermében, amely összesen 100 epizódjával, 12,5 órányi anyagával a népmesék világába olyan hitelesen vezeti be a nézőt, hogy 2020. október 15-én a hungarikumok gyűjteményébe, azon belül a kulturális örökségeink közé került a teljes meseszéria, a következő indoklással: „A magyar népmesékben rejlő különleges képi, zenei világ és narratíva teszi egyedi értékké a rajzfilmsorozatot. A népmesék kedvessége, humora, ravaszsága, pajkossága hűen ábrázolja nemzetünk lelkét, érzéseit, valódi karakterét. Mindezek mellett, a határainkon innen és túl is széles elismertségnek örvendő Magyar népmesék rajzfilmsorozat epizódjaiban olyan örök igazságok, alapértékek fogalmazódnak meg, amelyek méltóvá teszik arra, hogy része legyen a Hungarikumok Gyűjteményének.” A Magyar népmesék rajzfilmsorozatot bemutató érmesorozat harmadik elemeként bocsátja ki a Magyar Nemzeti Bank „A só” megnevezésű emlékérmét, mely a rajzfilm-sorozatot indító ikonikus epizódot örökíti meg. Az emlékérme a rajzfilm képi világához illeszkedve, hűen visszaadja a népmese kulcsfigurái közti alapkonfliktust és annak feloldását, a szeretetteljes kibékülést. A színesfém érme elsődleges szerepe a Magyar népmesék rajzfilm-sorozat értékeinek méltó reprezentálása, a népmesei hagyományok megörökítése, és bár törvényes fizetőeszköz, a készpénz-forgalomban nem vesz részt.
Előlap: Az emlékérme előlapjának bal oldalán és alsó negyedében futó, stilizált népművészeti virágmotívumokat és galambábrázolást a Magyar népmesék rajzfilmsorozat főcíme ihlette, amelyet Arany János: Rege a Csodaszarvasról c. művének első sorai: „Száll a madár, ágrul ágra, / Száll az ének, szájrul szájra” inspiráltak. A főcímet idézi továbbá a jellegzetes zsinórírás, amellyel a tervezőművész az emlékérme kötelező elemeit (a „Magyarország” feliratot és a „3000 forint” értékjelzést, a „2023” kibocsátási évszámot, valamint a verés helyét jelölő „BP.” verdejelet) szerkesztette meg. Az előoldalon központi szerepet kap a királyi vár, ahonnan az atyai harag elűzte legkedvesebb lányát és a száműzött királylány, utalva A só című mese alapkonfliktusára. A jelenet szomorkás hangulatát a lemenő nap fényét visszaadó fényezés is fokozza. Az előoldalt tervező Vékony Fanni iparművész mesterjegye az előlap baloldali szélén, a középső tulipánmotívum fölött látható.
Hátlap: Az emlékérme hátlapja a konfliktus feloldásának jelenetét ábrázolja, a király és a királylány kibékülését, melyet a háttérben megjelenő királyfi tett lehetővé. A szintén zsinórírással megjelenő „A só” felirat helyezi kontextusba a hátoldalon megjelenő alakokat. A hátoldal bal szélén található továbbá az érmeoldalt tervező Szilos András iparművész mesterjegye.
