Részletek
Pilinszky János (1921. november 27. – 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb, Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költője. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja. Költészetét befolyásolták lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra és katolikus hite. Lírái mellett epikai és drámai műveket is alkotott. Első köteteiben Pilinszky a személyesség, a vágy, a szerelem, a bűnösség és a fenyegetettség világot átfogó mintázatába húzza magával olvasóit. Olyan nyelvet működtet, amely a szenvedély fájdalomközeli határain szólal meg. Később az evangéliumi esztétika kerül költészetének centrumába - az elmozdulás a jambikusan szenvedélyes, lüktető nyelvhasználattól a ragyogó reménytelenség és a nyelvi szegénység, kopárság felé egyre inkább tetten érhető. Költészete mind szűkszavúbb lett, szinte megidézve korábbi esszéjét: „nem lehet nem eleget tenni e hívásnak (»a tények mögül száműzött Isten«-nek), ha mindjárt a végleges és tökéletes elnémulás kockázata árán is”.
Előlap: Az emlékérme előoldalán szélfújta, füves tájon álló kopárfa ábrázolása látható, hátterében Pilinszky János Apokrif című versének hangsúlyos motívuma jelenik meg a felkelő nappal, mint egy tágra nyílt szem kinagyított szivárványhártyája és pupillája. Az emlékérme szélén, fent köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, mellette ponttal elválasztva a „2000” értékjelzés és a „FORINT” felirat, bal oldalon a „BP.” verdejel, jobb oldalon a „2021” verési évszám olvasható.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján Pilinszky János féloldalas portréja látható, mely Szebeni András emblematikus fotója alapján készült, amelyen a költő melankolikus karakterére jellemzően egy fának dőlve, elgondolkozva néz maga elé. Az emlékérme jobb oldalán Pilinszky aláírása, alatta pedig születési és halálozási éve: „1921-1981” olvasható. Az emlékérmét tervező Pelcz Balázs szobrászművész mesterjegye a kabát hajtókájába illesztve került elhelyezésre.
