Részletek
A Magyar pásztor- és vadászkutya-fajták” bemutató tematikus sorozat 3. tagja, A magyar agár származása időszámításunk előtti harmadik évezredre vezethető vissza. A Kárpát-medencébe a honfoglaló magyarokkal érkeztek, akik vadászatra használták őket. Az első emlékek a magyar agárról Szent István idejéből származnak,amikor az agarászat igen népszerű sport volt, ahogy a későbbiekben Hunyadi Mátyás korában is. Mátyás király maga is gyakran töltötte agaraival az idejét, általában lóháton indult velük vadászni. A király halála után, az ország három részre szakadásával az agarászat hanyatlani kezdett. A későbbiekben, a reformer gróf Széchenyi István tette újra népszerűvé az agarászatot, a magyar agárból pedig nemzeti kutya vált. Az agárversenyek akkoriban különleges, előkelő társadalmi eseményeknek számítottak, és ezzel párhuzamosan folyamatosan alakultak egyletek, amelyek a fajtával és a velük való vadászattal foglalkoztak. A második világháború után a fajta szinte teljesen eltűnt. 1963-ban egy Mátyás királyról szóló fi lm forgatása során kerestek magyar agarakat. Ebben az időben viszont a fajta rendkívül ritkaságnak számított. A fi lmhez Szigethy Kálmán természetfi lmes és vadász bukkant néhány példányra, akinek köszönhetően a magyar agár Magyarországon és Európaszerte is elterjedt. 2004-ben az összes hazai kutyafajtát, köztük a magyar agarat is nemzeti kinccsé nyilvánította az Országgyűlés, 2017-ben pedig Hungarikummá emelték.
Előlap: Az emlékérme előlapjának központi motívumaként egy magyar agár balra néző félprofil portréjának ábrázolása jelenik meg. A fej sziluettje, testalkata jól mutatja a kutyafajta jellemét.Az előlapon szerepelnek a kötelező érmeképi elemek: a MAGYARORSZÁG felirat, a 2000 FORINT értékjelzés, a 2021 verési évszám és a BP. verdejel.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján agárpár ábrázolása látható vadászat közben egy füves pusztán, háttérben egy lovasagarásszal, aki fi gyelmével követi a hajszát.
