Részletek
A hazaszeretetre és hűségre felhívó költeményt Vörösmarty Mihály 1836-ban írta, Egressy Béni 1843-ban zenésítette meg a Nemzeti Színház nyílt pályázati felhívására. Egressy „Minden ember legyen ember és magyar!” jeligével nyújtotta be művét, melynek ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor. A pályázat sorsáról a közönség is döntött, mely hangos ovációval fogadta Egressy szerzeményét. Zajos sikerének oka az lehetett, hogy a nyertes pályamű korának dallami-ritmikai lenyomata volt, a korszellemhez illeszkedett, így hamar népszerű „nemzeti dalként” vált ismertté.
Előlap: Az emlékérmék előoldalán nemzeti lobogóval a háttérben a Szózatot író Vörösmarty Mihály félalakos ábrázolása látható, melyet Barabás Miklós festménye ihletett. Bal oldalon Magyarország címere jelenik meg, jobb oldalon a Szózat eredeti kéziratából vett idézetet, a költemény leghangsúlyosabb versszakát („A’ nagy világon e’ kívűl / Nincsen számodra hely: / Áldjon vagy verjen sors’ keze, / Itt élned, halnod kell.”) a költő kézjegye zárja. Az emlékérmék előlapján helyezkednek el az emlékérme kötelező alaki kellékei: felső köriratban a MAGYARORSZÁG felirat, alatta a 2018 verési évszám, valamint jobbra lent három egymás alatti sorban a 20 000 FORINT értékjelzés és a BP. verdejel.
Hátlap: Az emlékérmék hátlapján a Szózat zeneszerzője, Egressy Béni félalakos ábrázolása jelenik meg, melyet szintén Barabás Miklós festménye inspirált. A háttérben az egykori Nemzeti Színház épülete látható, ahol a darab ősbemutatójára is sor került. A „175 ÉVES A SZÓZAT ZENÉJE” felirat utal a kibocsátás apropójára. Egressy alakja mellett fent a Szózat kottájának részlete, a későbbi művekben is gyakran idézett kezdő dallamsorok láthatóak, alul pedig a zeneszerző kézjegye található. Az érmeképbe rejtve jelenik meg az emlékérmét tervező Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye.
